Mit jelent nekem Györök

Krupánszki Anikó balatoni emlékei

„A hársillatról mindig Györök jut eszembe. Az üdülő előtt és sok helyen régen hatalmas hársfák voltak és mikor nyár elején, a virágzáskor mentünk nyaralni, az egész falu ontotta a hársillatot.

Nyáresti, langyos időben a tóparton sétálni, nézni az ezerszínű vizet, Badacsonyt, Szigligetet…elmerülni a pillanat varázsában és beszippantani ezt az illatot, ezt a csodát, hát ennél jobbat el sem tudok képzelni.

Felnőttként nekem évekig ez az egy hét jelentette a NYARALÁST, így, nagybetűkkel. Nem is érdekelt a tengerpart, meg külföld, mindenki azt mondta, hülye vagyok, minek akarok mindig ugyanoda menni. De én alig vártam, hogy mehessünk, és a gyerekeim is imádták. Ott megszállt a nyugalom, magamba ittam a falu illatát, hangulatát.

Azok az esti csatangolások: a falu kis főterén esténként zenéltek, és éveken át volt két ember, egy férfi és egy nő, akik portrékat rajzoltak.

Soha, azóta sem éreztem olyan gondtalannak, felszabadultnak, és boldognak magam, mint azokon a nyarakon. Ott mindenem megvolt, ráadásul azon a helyen, ahol mindig is szerettem lenni.”